Az Eötvös utca és Terézváros története

Eötvös utca VI. Terézváros (1872). Előző neve: Szeg, (Szög, Zug) utca, Nagel Gasse. Király utca 74-től Podmaniczky utca 31-ig.
Az utca névadója Eötvös József báró (1813—1871): író, költő, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti, igazgató tagja, 1855-től másodelnöke, 1866-tól elnöke, a Kisfaludy Társaság tagja, 1848-tól 1867-ig elnöke, 1848-ban miniszter a Batthyány-, majd 1867-ben az Andrássy-kormányban. Mint követ részt vett az 1832-1836-os országgyűlésen, ahol a főrendi tábla liberális ellenzékéhez tartozott. Az 1843-1844-es országgyűlésben a centrista ellenzék vezére. Buda szabad királyi főváros 1845. május 19-én "a haza s különösen a városok ügyeinek előmozdítása körül szerzett érdemekért" díszpolgári címmel tüntette ki. Pest szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja. 1848-ban az első felelős magyar minisztériumban a vallás- és nevelésügyi miniszter. Több nagy regényt írt, amelyekben hitelesen ábrázolta kora társadalmi viszonyait. Mint vallás- és közoktatásügyi miniszter kidolgozta az általános és kötelező népoktatásról és a zsidók polgári egyenjogúsításáról szóló törvényt.
Forrás: Az 1848-1849. évi polgári forradalommal és szabadságharccal összefüggő utcaelnevezések a főváros területén
 
A mai Rákóczi úttól északra eső Felső-külsőváros 1777. november 4-én - Mária Teréziáról - a Terézváros nevet kapta. A városegyesítéskor, 1873-ban Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt (egész Budán – Óbudával együtt – ekkor összesen 70 000-en éltek).
A mai Rákóczi úttól északra eső Felső-külsőváros 1777. november 4-én - Mária Teréziáról - a Terézváros nevet kapta, a Rákóczi úttól délre fekvő Alsó-külvárosból ugyanakkor Józsefváros lett, II. József neve után. A jelenlegi Nagymező utca ez idő tájt egyszerű mezei út volt, mely szántóföldek között vezetett. Erről nevezték el 1804-ben Feldgassénak, 1853-ban Grosse Feldgassénak, végül 1874-ben magyarítva Nagymező utcának. A néhány száz földszintes vályogépítménnyel szerénykedő, új településrész az 1800-as évek második felére Pest-Buda legsűrűbben lakott részévé vált.
A városegyesítéskor, 1873-ban Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt (egész Budán – Óbudával együtt – ekkor összesen 70 000-en éltek). A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból
1896-ban Terézváros fejlődésének is nagy lökést adott a Milleneumi Kiállítás. A Nagymező utca és bordélyokban, garniszállókban bővelkedő környéke sokszínű szórakozást kínált. Sorra nyitottak az éttermek, orfeumok, kabarék. Az Ernst-ház, amely ma az Ernst Múzeumnak és a Budapesti Kamaraszínház Tivoli Színpadának ad otthont, valószínűleg Budapest első ötemeletes épülete volt.
A földalatti megvalósításának ötlete Londonból származott. A legelső villamos próbajáratok éppen Terézvárosban, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között indultak 1887-ben. Innen csupán gondolatnyi távolságra volt a felszíni közlekedést tehermentesítő, föld alatti pályán haladó villamosvasút eszméjének megszületése, amilyen Európában addig még nemlétezett. Az alagút és a vasúthoz tartozó építmények megtervezését és kivitelezését Wünsch Róbert végezte. A földalatti utolsó, 460 méteres városligeti szakasza eredetileg "földfeletti" volt, sínjei felett gyalogoshíd ívelt. A teljes vonalhossz végül 3,68 kilométer lett és összesen 11 megálló tagolta. Felavatására honfoglalásunk ezredéves ünnepségsorozatának első napján, 1896. május 2-án délután került sor. Maga az uralkodó, Ferenc József is megtisztelte jelenlétével a nem mindennapi eseményt. Jelenlegi nevét - Millenniumi Földalatti Vasút - 1970-ben kapta.

Forrás: Terézváros

OGYÉI engedély

legalis

Eötvös Patika

Eötvös Patika Kft.
1067 Budapest, Eötvös u.16.
Tel: (1) 342 0137

Nyitva tartásunk:

  • Hétfő - Péntek: 08:00 - 19:00
  • Szombat: 08:00 - 13:00

A honlap oldalain található, gyógyszerrel kapcsolatos információk betegség esetén nem helyettesítik a szakember megkeresését.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg gyógyszerészét!